Miután tavaly kiderült, hogy 300 elhagyott csecsemő van a kórházakban, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetője több olyan esetet is bemutatott, amikor nem a szülők mondtak le a kisbabájukról, hanem a gyámhatóság akadályozza, hogy hazavigyék.
Boros Ilona a Népszavának beszélt arról, hogy az utóbbi két hónapban hat esetben kértek segítséget kétségbeesett szülők a TASZ-tól.
Az egyik család történetét már sokan ismerik – mondta, a decemberben született Zoé szülei ellen hatósági eljárás indult, a kislány ezért nem kerülhetett haza születése után. Az anyánál a kisebb testi fogyatékosságát kifogásolta a gyámhatóság, ugyanis biceg, az apa pedig súlyos látássérült. A szülők lakása egyébként tiszta, mindkettejüknek van munkahelye, és nagyszülők, nagynénik, unokatestvérek is várták haza a kisbabát. Zoét ennek ellenére csak határozott ügyvédi fellépés után vihették haza szülei, miután a gyámhatóság végül visszavonta a már megindított gyermekkiemelési eljárást – monta Boros Ilona.
Ismertette, azért élt fél évig kórházban, mert születése pillanatában a családnak csak átmeneti lakhatása volt, és ugyan két héttel később már átvették új otthonuk kulcsait, ez volt az egyik érv a kiemelése mellett. A másik az édesanya pszichés állapota, amit gyanúsnak találták a gyámhatóság emberei. Ugyan vizsgálatot nem végeztettek el sem a várandósság alatt, sem a szülés után, igazságügyi pszichológust sem rendeltek ki hozzá, mégis alkalmatlannak tartották a gyereknevelésre. Azt rótták fel neki, hogy nem együttműködő, és – a véleményük szerint – minősíthetetlen stílusban beszélt a szakemberekkel. Bizonyíték tehát nem volt arra, hogy alkalmatlan lenne a gyereke nevelésére, mégis elszakították tőle.
A Népszava próbálta kideríteni, hány csecsemő él kórházakban azért, mert a gyámhatóság nem engedi őket haza, ám a gyámügyi szakemberek munkáját is irányító Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat nem válaszolt megkeresésükre.
A TASZ a lapnak azt mondta, egyre valószínűbb, hogy a kórházban rekedt kisbabák többségéről nem mondtak le a szüleik, szeretnék őket haza vinni, de ezt a gyámhatóság akadályozza .
Boros Ilona szerint az, hogy a tavaly nyári, gyorsított örökbefogadási lehetőség után csak 59 újszülöttet, csecsemőt nyilvánítottak örökbefogadhatónak, azt feltételezi, hogy a többi 240, vagy még több kisbaba esetében ez azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, hanem szeretnék hazavinni őket. Álláspontja szerint a kisbabák legalább a felére igaz ez.
The post Több kórházban hagyott kisbabáról nem mondtak le a szüleik, a gyámhatóság akadályozza, hogy hazavigyék őket first appeared on 24.hu.